A régészek mát több mint 2500 éves vörösfenyő gerendákat és egyéb tárgyakat is találtak.
Az Altáj vidékéről származó, 500 éves sírmaradványok vörösfenyőből készített fája olyan kemény volt, hogy nem lehetett késsel vágni – ezeket a leleteket Szentpétervárott, az Ermitázsban állították ki.
Az ókori Rómában az amfiteátrumok építésénél is vörösfenyőt használták.
A Dunában megtalálták Traianus császár vörösfenyőből épített és csaknem 1700 évig használt hídjának még mindig jó állapotú maradványait.
Az észak-olaszországi Velence és az oroszországi Szentpétervár is vörösfenyő oszlopokra épült, és ebből a fából készítették Budapesten az Országház alapját is.
Nem hiába hívják a vörösfenyőt „örök fának”.
Oroszországban ezt tartották a hajók építésére legalkalmasabb fának, főleg I. Péter orosz cár idején, amikor az orosz hadiflottát kiépítették. Vörösfenyőből készült a moszkvai Kreml temploma és a Vaszilij Blazsennij székesegyház belső szerkezete. Vörösfenyő borítja a világ egyik legjobb kerékpárpályáját Krilatszkojéban.
